Címlap

Önvezető autók és a kárrendezés

Bár az utakon még alig látni önvezető autókat, egyes luxus kategóriás személygépkocsik (Tesla) és kamionok már rendelkeznek önvezetéshez szükséges technológiával. Sőt, utóbbiak kísérleti jelleggel megjelentek az európai autópályákon. Ezek működtetése gazdaságosabbnak és biztonságosabbnak ígérkezik a hagyományossal szemben. Ám biztonsági és etikai kérdéseket is felvet az önvezető autók megjelenése. 

Az egymással kommunikáló, önvezető autók sokkal biztonságosabban fognak közlekedni, kb. 90%-kal kevesebb káreseményre lehet számítani a jövőben. Az ilyen autók szempontjából az információbiztonság kritikus tényezővé válik, és ez az új kockázat új biztosítási lehetőségeket teremt.

A biztosítóknak újra kell gondolniuk a felelősség fogalmát is az önvezető járművekkel kapcsolatban.

 „Az 1968-as Bécsi Egyezmény kimondja, hogy minden mozgó járműnek kell, hogy legyen vezetője és a vezetőnek minden körülmények között ellenőrzése alatt kell tartania járművét a mindenkor szükséges manőverek megtételéhez.”

10-15 év múlva viszont már sofőr nélküli kamionok, személygépkocsik és tömegközlekedési eszközök gurulnak az utakon, ezért új szabályozásra van szükség.

Ki lesz a felelős, ha az önvezető jármű balesetet okoz?

A gyártó, a nem tökéletes programozás okán?

Az üzembentartó, aki kontrollálatlanul engedte ki a forgalomba a járművét?

Valószínűleg az utóbbi. Önvezető módban a jármű „vezetője” nem kontrollálja a jármű mozgását. Ha baleset történik, nem ő lesz érte a felelős, hanem az üzembentartó, aki kiengedte a forgalomba a fenntartásában működő járművet.

Etikai kérdés, hogy miként programozzák majd a gyártók az önvezető autókat: kit fog védeni a jármű veszélyes helyzetben? Az utasokat, vagy a gyalogosokat?

 A közeljövőben - még az önvezető járművek térhódítása előtt - a választ is megkapjuk.

stat