Gazdaság

Téma: gazdaság

Személyi sérülés baleseti kártérítése

Évente körülbelül 16 ezer személyi sérüléssel járó közúti baleset történik. Ebből olyan ötezer körüli esetben súlyos sérüléses baleset, melyek vétlen elszenvedőinél a baleseti kártérítésnek szinte automatikusnak kellene lennie. A valóságban azonban természetesen nem jár a baleseti kártérítés, ha azt a sérült nem kéri. Pedig kártérítés jár a vagyoni károkért, így például az elszakadt ruházatért, összetört mobiltelefonért, de e körben például azért is, ha emiatt elkésünk egy fontos megbeszélésről, és ez bizonyítottan anyagi kárt okoz nekünk.

Szintén megtéríti a biztosító a kiesett munkabérünket és minden kórházi vagy gyógyszeres költségünket. Gyakorlatilag bármekkorára rúgnak is a kiadásaink a baleset miatt, azt ki kell fizetni nekünk. Ehhez viszont kérnünk kell, és persze bizonyítanunk ezeket az anyagi kiadásokat.

 

Amit nem kérünk, azt nem kapjuk meg – ezért érdemes szakértőhöz fordulni, aki pontosan elmondja, hogy mennyit és milyen alapon kérhaetünk. A baleseti kártérítés célja, hogy a felmerült költségeket teljes egészében a vétkes (közlekedési baleset esetében jellemzően az ő kötelező biztosítás felelősségbiztosítója) állja.

 

Összegszerűleg érdekesebb, mivel nehezebben meghatározható a nem vagyoni balesei kártérítés. Mennyit ér az, hogy eltört pár bordánk és ez fájdalmakkal járt? Mennyibe kerül egy elvesztett lép vagy pár kitört fog? Amellett, hogy ezeknek vagyoni költsége is van (például utóbbi példával élve a fogászati kezelések ára), nem vagyoni kárunk is keletkezhet. A megrázkódtatás és sokk azonban bennünk van, ezért arról nekünk kell nyilatkoznunk. A biztosító nem fogja külön fölajánlani, hogy fizet nem vagyoni baleseti kártérítést is, pedig egy súlyos sérüléssel járó balesetben vétlen áldozatként részt venni köztudomásúlag is megterhelő lelkileg. Egy kárrendezési szakértő vagy szakjogász ebben a kérdéskörben is segít eligazodni.

stat