Kultúra

Jézus titkai a festményekben?

A Da Vinci-kód című könyv írója kényes témához nyúlt: regénye arra a feltételezésre épül, amely szerint Jézusnak volt felesége, sőt, gyermeke is. A sztori szerint ezt a titkot a Szent Grállal együtt a templomos lovagok őrizték.

Párizsban ezrek róják a várost és keresik a rózsavonalat. Dan Brown megzavarta az olvasóit, többek között állítja, hogy Leonardo Az utolsó vacsora című híres festményén a Jézus mellett ülő alak valójában egy nő. Nos, ha megvizsgáljuk a képet, valóban lehet a dologban valami. Brown furcsa szimbólumokra, rejtett értelmű jelekre mutat rá, amelyek a festő munkáiban valóban mind föllelhetők, csak épp eddig senki nem foglalkozott a jelentésükkel. Nos, ő ezt megteszi – igaz, kissé önkényesen és a saját szájíze szerint, no de senki sem állítja, hogy dokumentumértékű munkáról lenne szó. Az író maga is többször felhívta rá a figyelmet, hogy regénye fikció.

Az amerikai ABC televízió a könyv nyomán filmet is készített, s milyen furcsa: Leonardo da Vinci festményeinek tüzetes átvizsgálása során ők is arra a következtetésre jutottak, hogy a szerző megállapításai helytállóak lehetnek. Azaz: a prostituáltként ismert Mária Magdolna valójában Jézus felesége volt, sőt, gyermeket is szült neki, akivel a vallásalapító halála után Jeruzsálembe menekült. Ezt a legendát a könyv szerint egy olyan titkos társaság tartotta életben, amelynek keletkezése a templomos lovagokig vezethető vissza, s amelynek Leonardo is tagja volt. Az egyház nem örült a filmnek: Joseph Feo, a Katolikus Liga elöljárója szerint „csak egy őrült elméletről van szó”.
Az, hogy Jézusnak felesége lehetett, régóta hangoztatott, s időről időre felröppenő nézet.
A bibliai időkben minden zsidó házas volt. Ez persze még nem túl erős érv, ám akad más értelmezés is Mária Magdolna szerepére. A Mária Magdolna Evangéliuma című könyv szerzője, Karen King például azt állítja: a nőt férfisovinizmusból bélyegezték utólag prostituáltnak, elterelve arról a figyelmet, hogy milyen buzgó segítője volt ő Jézusnak. Ha ugyanis ez kiderült volna, az elősegíthette volna a nők hangsúlyozottabb szerepvállalását a katolikus egyházon belül… Hogy ez igaz-e vagy sem, nem tudhatjuk, ám tény: a Bibliában említett háromezer személynek csupán alig tíz százaléka nő.

Mindezek persze csak közvetett bizonyítékok a Da Vinci-kódban szereplő állításokra. Azt szintén nem tudhatjuk, hogy Leonardo titkos társaság tagja volt-e, ám nem volt szabadkőműves, az egészen biztos – állítja Sumonyi Zoltán író, aki írt is egy könyvet a szabadkőművességről.

Mivel Leonardo da Vinci 1452 és 1519 között élt, nem lehetett szabadkőműves. Építőként persze tartozhatott valamely céhhez, ám ez biztosan nélkülözte a misztikus felhangokat. Ettől függetlenül a titkos társaság még létezhetett, hiszen a templomos lovagok rendje valóságos volt – igaz, ezt V. Kelemen pápa 1312. április 3-án feloszlatta, IV. (Szép) Fülöp francia király pedig egy „koncepciós perben” végleg felszámolta. Vagyis a rend Leonardo születése előtt csaknem 150 évvel már nem létezett – de ettől még feltételezhető, hogy egy olyan nagy és gazdag szervezet, mint az övék, nem tűnt el nyom nélkül. Dreska Gábor, az ELTE Középkori és Koraújkori Magyar Történeti Tanszékének tanársegédje írt is egy tanulmányt a templomosokról, s állítja: bár a lovagokat sokan összekapcsolják a Szent Grállal, szerinte ennek semmi alapja nincs.
– A templomos lovagok védték a zarándokokat, harcoltak Szentföldön, s közben olyanok voltak, mint a szerzetesek. Nem csoda, ha sokan utólag legendákkal szőtték tele a történetüket. Ám hiteles forrásról, amely alátámasztaná a Grálhoz kötődő kapcsolatukat, nem tudok.

A művészettörténész viszont némileg alátámasztja a Da Vinci-kód című könyv állításait. Tátrai Vilmos művészettörténész, a Szépművészeti Múzeum igazgatója, az itáliai festészet szakértője szerint korántsem meglepő, hogy a reneszánsz festők alkotásai tele vannak rejtett szimbólumokkal.
– Ez jellemző erre a korra – jelentette ki. – Giorgione Vihar című képének a jelentéseiről a mai napig folyik a vita. Elképzelhetőnek tartom, hogy az ő festményein is találhatók rejtett jelentésű ábrázolások. Ezeket aztán mindenki úgy magyarázza, ahogy neki tetszik. Igazi bizonyíték csak az lenne, ha előkerülne egy olyan feljegyzés Leonardótól, vagy az ő környezetéből, amely világosan megmagyarázná, hogy mi is volt az alkotó igazi szándéka.

stat